Interjú Gott Zoltán Shibucho-val

 

Április 12-15. között tartózkodott hazánkban Hubert Laenen mester, aki Gott Zoltán meghívására érkezett Tatabányára tanítani, ennek apropóján  ültünk le beszélgetni a házigazdával.

KP: A neved mellett a Shibucho kifejezés szerepel. Sokan nem ismerik ezt a kifejezést. Elmondanád nekik, mit is takar?

GZ: -A Koryu Karate Jissen Ryuban a Shibucho ország képviselőt jelent. Sok stílusban használnak még shidoin kifejezést is, az vezető mestert takar.  Nálunk a Shibucho tölti be mindkettő funkciót.

KP: – Hogyan ismerkedtél meg Hubert Laenen mesterrel?

GZ: – Hubert Laenen kyoshit a ’90 es évek elején láttam először, amikor Tatán tartott egy szemináriumot Geoff Benoy belga Shotokan karate mesterrel közösen. Ma is emlékszem milyen nagy hatással volt rám és mindenkire, aki akkor ott volt. Végre helyére kerültek a karatéban addig tanultak. Az hogy mennyire hatásos és valódi harc (jissen) volt, amit bemutatott, az lenyűgöző volt számunkra.

KP: – Ez azért azt is jelenti, hogy nem a múlt héten vetted fel először a karate gi-t. Kiktől kaptad az alapokat?

GZ: Először atlétikával kezdtem a sportot, majd judóztam 3 évig, ezután kezdtem  1984-ben karatézni. Az alapokat sensei Wolf Lászlótól és az általa képzett edzőktől kaptuk itt sokan.  Közülük Nyolcas Andrást és Péter Gábort mindenképp meg kell említenem.

KP: – Hogyan jött az ötlet, hogy meghívd hazánkba?

GZ: -A Mester egész életében képezte magát. Majd 10 évig nem is tanított senkit, helyette tanulni járt szerte a világban. Számtalan dan fokozat árulkodik erről, bár ő kohainak  (tanulónak) tartja magát ma is! Ez egy nagyon is érthető és követendő példa, hiszen mindenkinek képezni kell magát, aki oktatni szeretne. De hogy meghívtam Magyarországra az nem csak annak köszönhető, hogy egy nagyon nagy tudású mester, aki önzetlenül szeretné minden tudását átadni, hanem annak is, hogy Ő alapvetően egy nagyon jó ember. Azt tanácsolta mindig, hogy jó embereket válogassunk magunk közé. Ez az élet minden területén fontos, de a harcművészetben ez kiemelt jelentőségű.

KP: – Mi a tapasztalatod, a sport-, vagy a tradicionális karate a népszerűbb Magyarországon?

GZ: – Szerintem tökéletesen igaz a mondás ,hogy a karatéban mindenki megtalálja azt, amit keres”. Természetesen a tömegbázis a sport karatéban van. Aztán, ahogy egyre több időt töltünk a karatéban, előbb utóbb mélyebb értelmeket keresünk. Akinek van kitartása, hogy eljusson idáig, az elkezdi keresni a tradíciókat. Bár ezt a kifejezést önmagában nem szeretem, mert lassan már mindent így hívnak. Inkább maradok a koryu (régi iskola/módszer) megnevezésnél.

KP: – A mester nem először tanít Magyarországon. Mit gondolsz, milyen hatással van ez a hazai karatésokra?

GZ: -A mester szemináriumai mindig stílus függetlenek. Különböző szervezetekből, stílusokból, dojókból érkező emberek egymást segítve dolgoznak. Soha nem tapasztaltuk még, hogy ez átcsapott volna valamilyen agresszív bizonyítási kényszerbe. Mindig igyekszünk úgy rendezni, hogy mindenki otthon érezze magát nálunk, akár itthonról akár külföldről jön. Mára már nemzetközivé vált a rendezvény. Megtiszteltek minket lengyel, belga, osztrák, német, litván, argentin koryus barátaink is. Persze a legfontosabb, hogy Magyarországról is egyre többen érdeklődnek Hubert Laenen által képviselt stílus iránt.

Reményeim szerint olyan hatása is lesz ezeknek a szemináriumoknak, hogy egy kicsit áthelyezzük a hangsúlyokat az edzésekben. Ahogy a mester szokta mondani, az alapok jók, csak a mélyebb értelmeket kell keresni, hogy „harcképes” legyen egy formagyakorlat. A mai tudásunknak sokszor hihetetlen, de tényleg hatásos elemek vannak elrejtve a katáinkban.

KP: – Laenen kyoshi mint elmondta, a tanításait –bár más stílusokat is ismer- a Shotokan stílus katáira alapozza. Azonban amit ő tanít, az például nem adható át gyerekeknek. Hogyan hidaljátok át ezt a kérdést?

GZ: A Hubert Kyoshi által tanított technikák jó része nem tanítható mindenkinek, mint például gyerekeknek, amire a kérdés is vonatkozott. A Shotokan stílusban van egy visszás helyzet, mert a tanuló fokozatoknál nem tanítanak, és nem kérnek számon kata értelmezést, de a fekete öves vizsgáknál ez már követelmény. A Koryu Karate Jutsuban megtaláltuk azt a lehetőséget, hogy a tanulófokozatoknál is kérjünk kata bunkai-t, természetesen a fokozatnak és életkornak megfelelő szinten. Az a tapasztalatunk, hogy a gyerekek meglepően hamar sajátítják el  ezeket a mozdulatokat, és mivel értelmet nyer számukra a kata mozgása, sokkal hatékonyabb lesz a karatéjuk.

Aki lemaradt volna a mesterrel való interjúról, itt pótolhatja:

Interjú Hubert Laenen mesterrel

Share on facebook
Facebook
Share on google
Google+
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest