Interjú Hubert Laenen mesterrel

Április 12-15. között tartózkodott hazánkban Hubert Laenen mester, aki Gott Zoltán meghívására érkezett Tatabányára tanítani. A mozgalmas edzések után ültünk le beszélgetni.

KP: – Kedves mester! Ez már nem az első alkalom, hogy Magyarországon jár, mégis, a magyar karatésok még nem ismerik széles körben a nevét, ezért ne haragudjon meg kérem, ha nagyon hétköznapi kérdésekkel kezdem!

HL: – Persze, kérdezzen csak bátran!

KP: – Hány éves korában és hogyan ismerkedett meg a karatéval?

HL: – 7 éves koromban először a judózni kezdtem, majd  11 éves voltam, amikor megismerkedtem a Shotokan karatéval. Később, amikor elkezdtem különböző versenyeken elindulni, észrevettem, hogy a különböző stílusok között vannak eltérések, és elkezdett érdekelni, hogy honnan fakadnak ezek a különbségek, amellett, hogy az alapok ugyanazok. Én alapvetően Shotokan alapokkal rendelkezem, de mindig is érdekelt a Kyokushin, Wado-ryu, Shito-Ryu és Gojo-ryu stílusok mozgásanyaga.

KP: – Az a módszer, ahogy Ön tanít igen meglepő azoknak, akik a sport karate világában edzenek. Miből fakad az eltérés?

HL: –  A karate, vagy régi okinawai nevén Tode illetve ahogy Japánban hívják  Ryukyu Kempo az eredetileg  olyan szituációkra lett kifejlesztve, melyekben életről és halálról kellett dönteni. A Koryu Karate Jitsu Jissen Ryu az stílustól független mód, ahogy a karatét gyakoroljuk, a technikákat az eredeti felfogásban végrehajtva. A „koryu” jelentése régi módszer, vagy iskola, míg a „jissen” a harctéri, élet-halál körülményekre utal. Bár a karate szó szerint üres kezet jelent, a régi hagyományokhoz híven fegyveres technikákat is tanulunk

KP: – Az edzések során sokat emlegette a Motobu-Ryu karate stílust. Ez a stílus csak Okinawán létezik?

HL:  – Az én mesterem Shiroma Seihan sensei nem az egyetlen Okinawán, akitől tanultam, tanulok. Tetsuhiro Hokama sensei, Yoshimasa Matsuda sensei, és sok más mestertől, nem csak karatét de kobudot, fegyveres harcot is. Mikor először jártam Okinawán, semmit nem tudtam a Motobu-Ryu-ról. Ez a stílus egy ősi, családi stílus, amelynek a  nyilvánosság számára legismertebb képviselője Motobu Choki volt,  azonban ő nem tanulhatta meg ennek a stílusnak a teljes egészét, mert egy eléggé különc és vad figura volt. Főképpen a Naihanchin katában volt jártas, de tuite és kobudo tudása is volt, hírességét a sok küzdelmének köszönhette, mindig kereste a „balhét”.  De visszatérve a kezdetekre, először Goju-Ryu-t tanulni mentem Okinawára, mert nagyon érdekelt a saját stílusomtól eltérő mozgásanyag. Az egyik edzés után, a tengerparton megláttam néhány igen furcsa gyakorlatot végző embert, úgy tűnt, mintha táncoltak volna. Kérdeztem okinawai barátaimat, hogy mit csinálnak. Ők mondták, hogy egy régi nemesi család zárt közösségben tanított stílusát, a Motobu Ryu-t gyakorolják.

KP:  – Ekkor tetszett meg ez a stílus?

HL: – Igen, főleg mikor elmondták, hogy ez egy nagyon zárt közösség, ahol titokban tartják a technikákat, és lehetetlen bekerülni ebbe a körbe! Persze megpróbáltam, de nem sikerült. Legközelebbi utazásom során Addig kérleltem Shiroma senseit, hogy végül vendégként elmehettem a dojojába. Ez összefüggésben van azzal, hogy mindez 2004-ben történt,  amikor Uehara Seikichi, az ő mestere meghalt, és Shirom sensei  túltette magát a veszteségen. Ekkor megkérdezte, hogy valóban akarom-e tanulni a Motobu-Ryu-t. Rögtön igennel feleltem.

KP: – Ez igen egyszerűnek hangzik.

HL: Pedig nem volt az. Mert Shiroma sensei azt mondta, meg fogja kérdezni erről a mesterét, és felmutatott az égre. Shiroma mester és Seikichi mester kapcsolata mindig is sokkal spirituálisabb és magasabb szintű volt, mint amit mi el tudunk képzelni. nagyon különös volt ez számomra, főképp mikor másnap közölte velem, hogy Seikichi mester beleegyezett a tanításomba.

KP: – Ennek ellenére, az edzések során az Ön által tanított technikák a Shotokan stílus katáira épülnek. Jól, látom, vagy csak most volt ez így?

HL: – Igen, a legtöbben akik jönnek hozzám tanulni, a Shotokan stílusból teszik. E mellett persze ismerem a Goju-Ryu katáit is, és van rálátásom a Wado-Ryu és Shito-Ryu katákban fellelhető különbségekre. Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a katákban létező különbségek nem hibák, nincs jobb vagy rosszabb kata. Egyszerűen az a helyzet, hogy egy-egy kata mozdulata válasz a támadó mozdulataira, az ő testének reakcióját használja ki,  így a különbözőség csak annyit jelent, hogy különböző reakciókra különböző válaszokat kell adnunk. Nagyban függ egy katánál, hogy ki alkotta meg, és kinek alkotta meg. Magas volt, vagy alacsony? Erős vagy gyenge testalkatú? Nő vagy férfi? Egy formagyakorlatnak ismernünk kell a hátterét is, hogy valóban jól tudjuk értelmezni a mozdulatokat. Ez a  háttértudás segít minket abban, hogy ne csak szolgaian másoljuk le a mozdulatokat, hanem adjunk nekik tartalmat. Persze sok kata esetében már nem tudjuk az eredeti alkotót, történetet visszafejteni írásos emlékek hiányában. De mindez azt mutatja, hogy nem kell bárkinek is stílust váltania, csak legyen állandóan kíváncsi, és ha olyan mozdulatot lát amit nem ért, akkor kísérletezzen, és próbálja megfejteni a katát. Ezt teszem én is nap mint nap.

KP: – Végül, nem mehetünk el a mellett, hogy 2020-ban Tokióban a karate az Olimpia műsorába felkerült. Azonban, az ott szereplő sport karate jelentősen eltér attól, amiből kifejlődött. Ön szerint milyen hatással lesz ez a karatéra?

HL: – Alapvetően ez egy jó dolog, ami segíteni fogja a karate megismerését és még jobb elterjedését a világban. Látni fogják az emberek a televízióban, és sokakhoz el fog ez jutni. Azonban kell tennünk egy lényeges különbséget. A sport karaténak –mint bármelyik másik sportnak- meg vannak a maga szabályai. Ha valaki nyerni szeretne, ebben a szabályrendszerben kell a maximálisat kihoznia magából, az edzéseit ehhez kell alakítania. E mellett, nem lesz ideje és lehetősége a „koryu” gyakorlására. De nem csak ezen múlik. Amit mi gyakorolunk, azoknak a technikáknak a jó része tiltott egy versenyen. Így a versenyre való felkészülés során teljesen értelmetlen ezeket gyakorolni. Amilyen módon gyakorolsz, olyan módon küzdesz. Az idegrendszer, az izmok, a test a gyakorlás során megjegyzi, mit tanítunk neki, és ez a végén készséggé és mentalitássá válik ez a viselkedés. Ez pedig a sportmérkőzések során nem hasznos, hiszen nem fér bele a szabályok nyújtotta keretbe. Azonban mégis hasznosnak tartom a karaténak, mint sportnak a népszerűségét, mert ahogy telnek az évek, az aktív versenyzést befejezők visszatérhetnek a karate hagyományos, „jissen” gyökereihez.

Share on facebook
Facebook
Share on google
Google+
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest

Nézd meg, tetszeneknek-e!

Hírek Kiemelt

Egy legenda eltávozott

2019. július 4-én több mint egy éves harcot fejezett be Nakahashi Hidetoshi 9. danos Dento Shito Ryu mester, és sajnos ebben a harcban alulmaradt, hatalmas űrt hagyva maga után a karate világában. Nevét Mexikótól Moszkváig mindenütt ismerték, talán csak mestere Mabuni Kenei tett annyit a Shito Ryu elterjesztéséért és népszerűsítéséért mint ő, aki évente 10-15 […]

Interjú Kiemelt

Interjú Gott Zoltán Shibucho-val

  Április 12-15. között tartózkodott hazánkban Hubert Laenen mester, aki Gott Zoltán meghívására érkezett Tatabányára tanítani, ennek apropóján  ültünk le beszélgetni a házigazdával. KP: A neved mellett a Shibucho kifejezés szerepel. Sokan nem ismerik ezt a kifejezést. Elmondanád nekik, mit is takar? GZ: -A Koryu Karate Jissen Ryuban a Shibucho ország képviselőt jelent. Sok stílusban […]

Interjú Kiemelt

Interjú Hubert Laenen mesterrel

Április 12-15. között tartózkodott hazánkban Hubert Laenen mester, aki Gott Zoltán meghívására érkezett Tatabányára tanítani. A mozgalmas edzések után ültünk le beszélgetni. KP: – Kedves mester! Ez már nem az első alkalom, hogy Magyarországon jár, mégis, a magyar karatésok még nem ismerik széles körben a nevét, ezért ne haragudjon meg kérem, ha nagyon hétköznapi kérdésekkel […]

Cikkek Kiemelt

A karate napja – október 25.

Október 25-én a világ sok táján szoktak a karatét gyakorlók különböző rendezvények szervezni, népszerűsíteni a karatét. Azt azonban már kevesen tudják, hogy miért pont ezen a napon teszik, miért is kezd ez a nap a “Karate Világnapjává” válni. 1936 október 25-e azok közé a kevés események közé tartozik, ami meghatározta  a karate fejlődését, és még […]